Elő szilveszteri bulinak terveztünk egy édesboros kóstolót, amit egy hónapos csúszással abszolváltunk, de hát jó munkához idő kell, ugye. A jelentősen eltérő (40-től 215-ig) maradékcukor miatt ezúttal nem vakoskodtunk, hanem szépen sorba rendeztük a borokat. A sorrend még így…

Sajnos a nagy karácsonytól újévig tartó dorbézolásnak csúnyán keresztbe tett egy kiadós influenza hullám a családban, de azért így is akadt néhány csúcspont a vacsorák előtt, alatt és után. Elsősorban édes vonalon jöttek a komolyabb élmények, a posztban szereplő pároson…

Év végén takarítottam a jegyzeteim között és maradt néhány, ami ugyan nem állta volna meg a helyét önálló bejegyzésben, mégis úgy gondoltam, hogy egy összefoglalót megér összeollózni belőlük. Kezdésnek itt van rögtön két Heimann, egy fehér, nevezetesen a a Viognier…

Még csak a hajnalán vagyunk a száraz furmintok felemelkedésének, mégis elképesztő mennyiségű érvvel és indulattal lehet találkozni, pro és kontra egyaránt. A szikra újfent egy gomijós cikk kapcsán kapott lángra. Furmint szkeptikusok és dogmatikusok ragadtatták magukat sokak…

Nem véletlenül maradt a cím így, évjárat megjelölés nélkül. Most épp nem az aktuális évjárat benyomásaival foglalkoznék, hanem ezzel a branddel, csak egy magasabb perspektívából szemlélve. Direkt használtam a brand kifejezést, annak ellenére, hogy kissé idegenszerűnek vagy…