Mindig akkor jönnek a legkellemesebb meglepetések, amikor nem is számítok rá. Nem azt mondom, hogy nem gondolnám potens kékszőlőnek a kékfrankost, de azt hittem, hogy a jól bejáratott és kedvelt nevek mellett nem sok érdekességgel fogok találkozni ezen a délutánon. Vagy…

Mielőtt rátérnék az idei, számomra legnagyobb élményt nyújtó borok összegzésére, úgy érzem, helyénvaló még egyszer megemlíteni a mindennapok harcosait, a gyakran háromjegyű árcédulával ringbe szálló hétköznapi borok bajnokait. Ha a Hilltop harmadannyiért rak ki ugyanolyan…

Ha van lerágott csontja a magyar borkedvelő közösségnek, akkor ez a téma biztosan az. Jó néhány éve nő a tábora azoknak, akik szerint a - korábbi munkájukkal elévülhetetlen érdemeket kivívó- villányi sztárok az utóbbi időkben nem igazán a kimagasló minőségükkel, sokkal…

Ez a bor olyan, mint a közmondásos fradikolbász: mindent bele! Nem igazán értem ezt a koncepciót. Fajtajelleg természetesen nulla marad benne, kézzel fogható előnyét nem érzem, maximum annyi lehet, hogy az évjáratok negatív hatásait csökkenteni tudják az arányok…

Itt és itt már írtam a kóstolt borokról, most a maradék jegyzetekből kanyarintok egy összefoglalót, némi késéssel, “jobb későn, mint soha” felkiáltással.Bock Capella 2006Téglás-barnás gránát szín. Nincs olyan tejes-krémes illata, mint a korábban kóstolt Librának. Sok…

Nem nagyon járok gigantikus méretű rendezvényekre, inkább a kisebbeket kedvelem, jobban szeretem a mérsékeltebb tömeget és a családiasabb hangulatot. Mivel csak szombaton értem rá, mesterkurzusokon, előadásokon nem voltam, a napot teljes egészében kóstolásra fordítottam. A…