Ezt is a kékfrankos sorban kóstoltam, de úgy éreztem, hogy egyértelműen megérdemel egy saját posztot. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szimatolási fázisban egyértelműen el lehetett különíteni a két Weninger bort a másik kettőtől, mivel színre és illatra is annyival…

Soproni kóstolót tartottunk nemrégiben, kékfrankos vonalon mozogtunk elsősorban, egy kakukktojás volt rejtve a sorba, ami viszont nálam akkorát szólt, hogy egy külön posztban írok majd róla. Röviden összefoglalnám az előéletemet a soproni borok kapcsán, csak a kontextus végett:…

Rögtön folytatom a héten elkezdett rovatot. Azt, hogy Ráspi miért kerül be ebbe a válogatásba, úgy érzem, nem szükségszerű megindokolnom. Azt, hogy mit keres pont ez a bor ebben a listában, amikor idén számtalan jobb, nagyobb vagy akár finomabb bort ittam a fertőrákosi mágustól…

Franz Weninger az egyik legszimpatikusabb borász, akivel eddig szerencsém volt beszélgetni. A legegyszerűbb - általa valószínűleg már tizezerszer megválaszolt - kérdésre is olyan elsöprő energiával és lelkesedéssel válaszol, hogy a borai kóstolása nélkül is sejthetjük, hogy a…