Egy korszakalkotó bor, amit számtalanszor nagyon nagyra értékeltek már, sok helyen mérföldkőnek, vagy egyszerűen csak a legjobb somlóinak neveztek, másutt somló új arcának első képviselőjét tisztelték meg benne.
Ilyen előzmények után kicsit féltem, hogy a túlzott elvárások után csalódni fogok benne, de szerencsére esélyt sem adott erre. Nagyon szép mélyarany színe van, zöldesen vibráló árnyalatokkal. Szépen mozog a pohárban, látszik és érződik, hogy tömörség és sűrűség van benne.
Illatában tejes krémesség keveredik a mézes-virágos késői szüretes jegyekkel, mellette zöldfűszerek és erdei illatok érződnek. Semmihez sem hasonlítható illatkavalkád. Szájban folytatódik a teljes pályás letámadás (EB hangulatban :), csak kapkodom a fejem, hogy mennyi mindent lehet egyetlen kortyba sűríteni. Ízében mineralitás, déli gyümölcsök, sósság, zöld fűszerek és gombás aromák alkotnak kikezdhetetlen egységet. Nagy test, a savak tökéletesen passzolnak a maradékcukorhoz, a 15% alkohol sem azonnal érződik, maximum 2 pohár elfogyasztása után. Szép lecsengésében az ízek mindenhonnan visszaköszönnek; az íny legkülönböző pontjairól éppúgy, mint a nyelv leghátsó részéről. Utóízében cseres ízek is növelik a sokszínűséget.
Még így, túl a csúcson is pannon klasszis, vitathatatlan egyéniség, elképesztően komplex, még órákkal később is vissza lehet idézni az illatokat és az ízeket. Nem lehet egykönnyen elfelejteni és semmiképp nem is érdemes. Erős 7 pont (91).