Bő egy hónapos kihagyás után veszem fel ismét a fonalat bor-étel párosítás témában. Ahhoz képest, hogy egy-két hetente terveztem előjönni új dolgokkal, egy cseppet belassultam. Bár sok ötlet van, idő híján csak kevés kerül végül megosztásra.
A kísérő:
A mai bort egy vertikális Barakonyi Hárs sorba tartogattam, de sajnos a 2007-es évjárat teljesen elfogyott, ezért úgy döntöttem, nem várok vele. Hamar bebizonyosodott, hogy milyen jól döntöttem.
Komoly bor ez, egy kicsit túlontúl is az, szép savszerkezete komplex beltartalommal párosul. Az alkohol sem csekély, hamar kiderül, hogy itt a hárs nem a kedves oldalát csillogtatja meg. Színe sötét szalmasárga, szaglászva először az ásványossága hangsúlyos, sőt, a türelmesebb szimatolók akár virágos illatokban is részesülhetnek, de nem üde, tavaszi, virágos rétre kell gondolni, hanem inkább egy kicsit fülledtebb, töményebb, szénás-száraz virág illatra. A korty sűrű és arányos, hat éves kora ellenére a savkészlete élénk és hangsúlyos. A 2005-ös Hollóvár Hársra hasonlít tömörségében és szerkezetében, de nincs olyan aromakomplexitása és hossza sem. Komolyabb szellőztetést ajánlok ennek a bornak, nekem a második és a harmadik napon is feltűnően szép formáját mutatta. 6 pont (88).
A párosítás alapját az adta, hogy a sertéssültek igencsak igényelnek virgoncabb savakat, illetve
ízvilágban olyat ételt igyekeztem választani, ami részben hasonló jegyeket mutat, mint a bor (pl. a mézes szósz volt a párhuzam a hárs mézes-virágos jegyeire, kiegészítve azt az almás, zsályás aromákkal.) Az előzetes vélelmezéseimet maximálisan beigazolta a végeredmény, kihozták egymás legjobb arcát. Ehhez az ételhez kézenfekvő lett volna valami jófajta Furmint-ot választani, de úgy gondoltam, hogy a Nobilis Barakonyi Hársa a savaival, mineralitásával és szikárságával simán felveszi a versenyt.
Az étel:
Hozzávalók (4 személyre):
1 kiló csontos hosszúkaraj
1 dl akác méz
10 dkg Dijoni mustár
1,5 deci cider (habzó almabor)
2 fej nagy vöröshagyma
4 db burgonya
2 db alma
1 dl olivaolaj
20 dkg vaj
só,bors
3 friss zsályalevél vagy 1 kiskanál szárított zsálya
1. A sütőt előmelegítjük, a sertést előkészítjük a sütéshez. Az a legjobb, ha felszeletelés helyett egyben hagyjuk a húst, mert így szaftosabb lesz.
2. A megsózott, megborsozott, olívaolajjal leöntött sertést 220 fokon, 25 percig sütjük. Utána 190 fokon további 15 percig lefedve sütjük. Mivel a recept eredetileg egész sült húst ír, ha szeletelve készítjük, akkor félidőben érdemes megforgatni az egyenletes sülés eléréshez.
3. Ezután ismét megöntözöm 2 evőkanál olívaolajjal és a vajat is rákenem a húsra. Az összevágott hagymát és burgonyát köré helyezem és ezeket is ízlés szerint megsózom, megborsozom, majd további 45 percig sütöm.
4. Ha lejárt a 45 perc, bekenem a karajt a mustár-méz keverékkel. A gerezdekre szeletelt almát és a zsályalevelet a köretre szórom és további 15 percig sütöm.
5. Ha kész, kivesszük a sertést a sütőből és alufóliába csomagoljuk, hogy felpuhuljon. A köretet egy jénai tálba tesszük és a sütőben hagyjuk, hogy ne hűljön ki, míg a szószt elkészítjük.
6. A húsból kifőtt szószt egy serpenyőbe öntjük és másfél deci ciderrel pár perc alatt összefőzzük.
A maradék cidert a szakácsnak meg kell inni! :)
7. És nem marad más hátra, mint a tálalás.. Jó étvágyat!