A fröccsözés elég megosztó tud lenni. Van, aki szerint bűn “felvizezni” a bort, értéktelen üdítővé degradálni egy nagyszerű nedűt. Mások igazi magyar hagyományt látnak benne. Megint mások - és ebbe a csoportba tartozom én is - nem ideologizálják túl a dolgot, egyszerűen csak élvezettel fogyasztják, amikor csak lehet, mert ennél jobb szomjoltó nincs is egy meleg nyári kánikulában.
Semmiképp sem gondolom azt, ha egy bort jó fröccsborként tartanak számon, akkor az lealacsonyító kategória lenne. Számomra egy jó fröccs alapanyag önmagában is fogyasztató, csak a buborékok által szárnyakat kap. Nem mellesleg olyan évjáratok esetében, mint például a 2010-es, ahol a legtöbb fehér és rosé bor nagyon metsző, éles, sokszor kellemetlenül erős savval bír, fröccs formájában könnyebben kiérezhetővé válnak a savak által lefedett gyümölcsös aromák.
Sokan sokfelé értekeznek arról, hogyan is lehetne a fiatalabb korosztályt - akik közül sokan sör és/vagy koktél fogyasztók - átterelni a minőségibor fogyasztás mezejére. Én a könnyű édes borok (legjobb példa erre a Demetervin Élvezet) mellett a fröccs kultúra terjesztését találom a legmegfelelőbb formának.
Én ezzel a borral fröccsögtem át a május 1-i forróságot:
Kislaki Bormanufaktúra Birtok Fehér 2010
Színe átmenet a citrom és a halvány arany között. Illatában akácvirág dominál. Ízében a gyümölcsök közül a zöldalmát és a sárgadinnyét emelném ki. Lecsengése tiszta és friss érzetet hagy maga után. Egy picit a sav talán túl hangsúlyos, de a 2010-es évjárathoz képest nem túlzóan. Összességében egy alap- vagy nyitó-bornak ílyenek kell(ene) lennie minden komolyabb pincészetnél. Fröccsként előtörnek a gyümölcsök, nagyon élvezetes, egy hasonló árú habzóbort, de akár egy cava-t vagy prosecco-t is simán lenyomna. 5 pont (84).
Induljon a fröccs szezon!!!