Sauskáék azt írják erről a borukról, hogy:“Teljes mértékben tokaji bor és 100%-ban chardonnay.” Ezzel úgy ötven százalékban egyet is tudok érteni. Azt , hogy száz százalék chardonnay senki nem vitatná, tanítani valóan tipikus chardonay-s ízvilág és szerkezet jellemzi. Azzal viszont nem igazán tudok mit kezdeni, hogy ez egy tokaji bor lenne. Az alapanyag nyilvánvalóan onnan van, de hogy szerintem vakon száz ember közül, senki sem tippelné ezt tokaji bornak, abban majdnem teljesen biztos vagyok. Nincs is ezzel semmi baj, a figyelmes szemlélő már a címke arányaiból elég sok következtetést tud levonni. A pince és a fajta neve mellett, csupán  mikroszkopikus méretben lehet fellelni a termőhelyet. Természetesen tisztában vagyok vele , hogy a zempléni tájbor megnevezés nem sok vevőt fog toborozni, főleg a majd’ ötezer forintos vételár mellett, de azért mégis ad egy fajta orientációt ez a prioritásokról. A bor amúgy nem rossz, de nem is igazán jó. Hiába a finom krémes textúra és a komoly tartás, mert  ennyi alkoholos édesség mellé már nem hiányzik ez a minimális cukortartalom se, pedig én szoktam lenni a legutolsó aki  maradékcukrok és alkohol többletek felett sopánkodik. Ha ennyit tud fajtaborként a chardonnay tokajban és ennyibe kerül, akkor én nem vagyok rá kíváncsi, inkább csináljanak belőle jó és megfizethető házasításokat, abban sokkal nagyobb fantáziát látok. 5 pont (86)