Mindig akkor jönnek a legkellemesebb meglepetések, amikor nem is számítok rá. Nem azt mondom, hogy nem gondolnám potens kékszőlőnek a kékfrankost, de azt hittem, hogy a jól bejáratott és kedvelt nevek mellett nem sok érdekességgel fogok találkozni ezen a délutánon. Vagy…

Év végén takarítottam a jegyzeteim között és maradt néhány, ami ugyan nem állta volna meg a helyét önálló bejegyzésben, mégis úgy gondoltam, hogy egy összefoglalót megér összeollózni belőlük. Kezdésnek itt van rögtön két Heimann, egy fehér, nevezetesen a a Viognier…

Már a palack kidugózása előtt átfutott az agyamon - ami aztán újfent megerősítést nyert részemről -, hogy szerintem nem igazán éri meg alap szériás Takler borokat venni, ugyanis ott van nekik a házon belüli konkurencia, a “reserve” sorozat, persze most nem a majd’ öt…