Elő szilveszteri bulinak terveztünk egy édesboros kóstolót, amit egy hónapos csúszással abszolváltunk, de hát jó munkához idő kell, ugye. A jelentősen eltérő (40-től 215-ig) maradékcukor miatt ezúttal nem vakoskodtunk, hanem szépen sorba rendeztük a borokat. A sorrend még így sem volt tökéletes, a Kikelet máslás a kisebb cukortartalma mellett is egyértelműen a Nobilis késői szürete után kellett volna, hogy következzen. A kóstoló tanulsága, hogy nincs tanulság. Legalábbis nincs új a nap alatt. A sárgamuskotálynál behízelkedőbb, kellemesebb aromájú fajta nincs. Komplexebb, érdekesebb és sokszínűbb édesbort ad a furmint és a hárslevelű is, de amit egy csúcs muskotály tud krémességben, bársonyosságban, illat intenzitásban, azt nem lehet utánozni.

Somlói Apátsági Pince hárslevelű 2011 (Cukor: 38,96 g/l)

Ez a bor az édesborok előszobájának számító 45 grammos cukortartalom alsó határán játszik, így érdekes és tanulságos felvezető szerep jutott neki azzal, hogy segített felmérni azt az eszméletlen távolságot, ami egy ilyen és egy kétszázplusszos tétel között van. Tipikusnak mondható SAP illatfelhő, szárazvirágos, aszalt gyümölcsös, kis zöldalmával bolondítva. Közepesnél kisebb test, benne zöldfűszeres hatások, a korty végén picit sok cserességgel. A pince három legjobb bora közé megint nem sikerült bekerülnie (ott már vagy harmadik éve nekem a furmint, a tramini és a juhfark trió áll), de szokás szerint jó ár/érték arányú, gazdag bort kaptam a poharamba. Erős 5 pont (86).

Kikelet Máslás 2004 (104 gramm cukor)

2 hónapja már lelkendeztem egy sort a bor felett, véleményem azóta sem változott egy parányit sem, a sor még inkább kihozta az erényeit. Fiatalos, vibráló, tíz évesen is izgalmas, tartalmas. Ízében és illatában konzisztensen keverednek a déligyümölcsök és a füstös aromák. Klasszis bor, 7-8 pont határán (92).

Tokaj Nobilis sárgamuskotály-kövérszőlő 2010

Picit magasabb cukortartalma alapján a máslás után vettük magunkhoz, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy legalább 2 ligával lejjebb játszik. Az okok kézenfekvőnek tűnnek: kétezertíz és kövérszőlő. A pince édes kövérszőlőjéből minden évben veszek, jobb években több palackot is keresztülszűrők magamon. Az édesboroknál csak szórványosan használt 0,75-ös kiszerelés és a 2500 körüli ár nagyon jutányos vétellé teszi. Általában kövérszőlőt akkor nyitok, ha nem akarok túl bonyolult, odafigyelést megháláló édesbort nyitni, csak szimplán inni akarok egy jót. 2010-ben valószínűleg nem hozta volna a fajta önállóan a szokásos vidám arcát, így kapott egy kis muskotályt, erősítés gyanánt. Hiába vannak szépen lekerekítve a savas hatások nem kevés cukkorral és gyümölcsös aromákkal, ez a bor akkor sem tagadhatja le, hogy melyik évben született. Nincs ezzel a borral semmi baj, tisztességes kármentés egy pocsék évjáratból, de ez most nem több, mint egy becsületes 5 pont (86).

A folytatásban végre rátérek a muskotályokra, nevezetesen Németh Attila Gábor Diós és Hanna boraira.