Hárs 2008
(40 extrakt, 10 g/l sav, 13 g/l cukor)

Mézes-arany, meleg színnel nyit. Déli gyümölcsök, méz és sárgabarack aromák hömpölyögnek a pohárban. Szájpadlásban is folytatódnak a kezdeti benyomások, botritiszes, mazsolás ízek is vannak benne. Szerencsére nincs túlzó cseresség, így szépen érvényesülnek az aromái. Savkészlete esztétikus egyensúlyt ad a maradékcukor mellé. Komoly, testes bor, szép, nem mindennapi ízekkel. Erős 6 pont (89)

Hárs 2009
(30 extrakt, 5 g/l sav, 26 g/l cukor)

Nagyon megosztó bor, egy nap alatt begyűjtött egy 8-as és egy 5 pontos értékelést is, kisebbfajta felfordulást kiváltva a boros blogszférában. Már az illat megfejtéséhez is Sherlock Holmes-i magasságokba kell emelkedni; egyszerűen sehol nem éreztem még ilyen illatot borból. Úgy döntöttem, hogy válogatás nélkül közzé teszem a szabad asszociációimat (nyugodtan lehet rajta nevetni, én is azt teszem): vízes pálmalevél, melegházi pára, uborka, vizes csalán és zöldfűszerek. Hát nem egy WSET standard értékelőlap tartalma, az biztos. Kóstolva tovább folytatódnak a meglepetések, valahogy a cukrot és az édes ízeket nem tartja egyensúlyban a sav és a beltartalom. Tetszetős ízvilág, de nem érzem mögötte a struktúrát. Kicsit nyílogatva még sárgamuskotályos jegyek is kikacsintottak belőle. Összességében kicsit sovány test párosul a pikáns zamatokhoz, nekem nagyon ízlett, de nem tartottam “komoly” bornak. Nem tudok tiszta szívvel 5 pontnál többet adni, de fenntartom magamnak a lehetőséget, hogy lehet, hogy ezzel most nagyon mellé lövök, úgyhogy senkit nem szeretnék lebeszélni a vásárlástól, mert érdekes egy szerzet, az biztos. 5 pont (85)

Hárs 2010
( 30 extrakt, 7 g/l sav, 18 g/l cukor)

Nem mindennapi, narancsos, arany szín. Elegáns virágos, déligyümölcsös illat. Finom. Visszakanyarodtunk a harmónia és az elegancia ösvényére. Vastag, húsos bor, elegáns érzetű savakkal. A cseres hatás egy fekete teás aromában jelentkezik a kortyközép vége felé, ebből fordul át szép, hosszú utóízbe. Kellemes átmenet játszik a kortyközép gyümölcsös édességéből a lecsengés tiszta érzetéig. Nagyon klassz, zamatos bor. 7 pont (90)

Juhfark 2009
(32 extrakt, 8 g/l sav, 24 g/l cukor)

Színben újra a világosabb árnyalatok felé fordulunk. Illatában lime és ásványosság minden mennyiségben. Valósággal berobban a szájpadlásba, intenzív, lehengerlő, citrusos ízkavalkáddal, csonthéjas gyümölcsökkel és bikaerős, de játékos sav érzettel. Aloe verás, olíva olajos érzetet hagy lecsengésében. Nagyon kedveltem, elérte a 7 pontot (90).

Juhfark 2010
(39 extrakt, 10 g/l sav, 13 g/l cukor)

Érdekes, hogy ezt a bort simán 7 pontra tartottam eddig, de most nem sikerült elérnie. Egyrészt a 2009-es mellett nem villogott annyira, másrészt a 3 órás kóstoló kilencedik tétele volt, lehet, hogy a végén már nem voltam annyira fogékony a cizelláltabb részletekre. Nem olyan intenzív az illata, mint az idősebb társának, csipkedősebb savai betudathatóak az évjárat hatásának. Ízében a jelentős sós-ásványosság mellett, grapefruit, körte és szegfűszeg is érezhető. 6-7 pont határán (89)

Nem mindennapi sor volt egy nagyon jó hangulatú rendezvényen.