Élőben teljesen más volt, mint az a kép, ami eddig kialakult róla bennem. Nem kinyilatkoztatott egyes kérdésekről, hanem inkább bemutatta az álláspontját. Érdekes témák voltak, amikről ritkábban esik szó ilyen rendezvényeken. A Zoli által érintett témákról szép összefoglalót írt Kovács András István, érdemes elolvasni.

Nagyon tetszik a pince koncepciója, miszerint nincs belépő és csúcsbor, egalizált tételek vannak, 4 db autentikus (Olaszrizling, Furmint, Hárslevelű és Juhfark) és 1 db világfajtából (Tramini), nagyjából egy árszínvonalra belőve. Minden egyes tétel jellemzője az irdatlan nagy extrakt (30 feletti), igencsak erőteljes savak (néhol a 10 g/l-t is eléri) és száraz (vagy annak szánt) borokhoz képest szokatlanul magas cukor (10 g/l feletti) jelenik meg a boraikban. Lehet ezt szeretni vagy nem szeretni, de vitathatatlan, hogy egyediség van bennük bőven. A vertikális részben is megtapasztaltuk, hogy évről évre az a tendencia, hogy a nagy koncentráció irányából egyre inkább az elegancia felé terelődik a hangsúly.

A 9 kóstolt borból most négyről írok , a többiről a következő bejegyzésben lesz szó:

Tramini 2010
(27 extrakt, 6 g/l sav, 11g/l cukor, 21 magyar mustfokkal lett szüretelve)

Belekezdtünk rendesen az első borral, szerintem túlságosan is. Mind minőségben, mind illat és íz intenzitásban olyan magasra került a léc, hogy a következő 2-3 bor ezután már csak ennek az árnyékában motoszkált. Középarany szín. Illata tipikus Tramini sajátságokkal bír, rózsavíz, érett licsi, sőt, egy kis odafigyeléssel kis őszibarack aromát is tetten érhetünk benne. Olajos mozgású, komoly bor, de szemérmetlenül behízelkedő. Szerintem nagyon nagy rajongó tábora lehetne, ha elég lenne a palackszám nagyobb közönség részére. Egyszeri hedonistáknak és a vakbuzgó bor-hümmögőknek is a kedvére tesz. Kifejezetten nagy teste pokoli nagy aroma gazdagsággal bír. Primergyümölcsös ízek is vannak benne, így szőlő és mellette fűszerek, virágok és vegyes gyümölcskosár. A csersav csak a végén jön, de nagyon elegánsan, a kortyközépben nem volt érezhető. Egy jól elkülöníthető határvonalat éreztem, amikor a gyümölcsös ízek helyét átvette a cser elegáns kesernyéje; szenzációs váltás. Egyszerre finom és komoly. 7 pont (90)

Olaszrizling 2010
(30 extrakt, 6 g/l sav, 5 g/l Cukor )

Szegényeknek nem volt könnyű dolga, a Tramini után percekig forgattam, mire kijött belőle valami illatfoszlány. Színe halványabb, mint a Traminié. Illatában csonthéjas gyümölcsök dominálnak, elsősorban éretlen őszibarack. Szájban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy minden szinten egy mérettel kisebb, mint az első tétel, a teste is nélkülözte a vastag érzetet és az elképesztő íz áradatot. Az Olaszrizling ismérve a kesernyés mellékíz, itt csak finoman, elegánsan jelenik meg. Október végi szüret, de nincs fülledtség érzet, friss és szép savszerkezete van. Nagyon figyelve, egy idő után egy kis gyógynövényes keserű íz is felbukkan. Nem tudja megismételni a Tramini lecsengését sem, a kesernyés cser itt már nem is olyan elegáns. 5-6 pont között (86)

Furmint 2008
(30 extrakt, 7 g/l sav, 4 g/l Cukor )

Középarany szín. Baracklekváros illat, késői szüretes jellegű, nagyon hasonlít a
Bordog-Borműhely Mesésére. Érdekes ez a hasonlóság, mivel ott a 100 gramm körüli cukor szint hozta ezt, míg itt alig maradt benne cukor. Kicsit melegedve a pohárban tovább jönnek az édesboros hangulatjegyek, mézzel és lekváros, barackos sütivel és egy csipetnyi aszaltgyümölccsel. Ennek ellenére nem nehézkes, csakhogy itt már a kortyközéptől erős a cseres dominancia, egyértelműen sok a fa benne. Emiatt ki is billen kicsit az egyensúly. Erős 5 pont (85)

Furmint 2010
(32 extrakt, 5 g/l sav, 6 g/l Cukor )

2 év ugrás előre az időben és a pontszámban is majdnem megvan ennyi előrelépés. Világosabb, fiatalos szín, valahol a citrom és arany árnyalatai között. Zöldalmás illat, érett, de nem túlérett gyümölcsösséggel. Savai nagyon dinamikusak, kicsit túl virgoncak is, akár élesnek is lehet nevezni. Arányos test mellett finom, cseres kesernyével bír. Ez is kedvenc lett, 6-7 pont között (89).

Folyt. következik