Hordóval vagy nélküle, ez a kérdés motoszkált leginkább a fejemben a két bor összekóstolása előtt. Egyértelmű választ persze nem vártam és nem is kaptam, de megint kapott egy megerősítést a véleményem, hogy bizonyos szőlőfajták egyáltalán nem profitálnak abból, ha a tartályokat hordókra cserélik.
Villa Tolnay Tavasz Zöldveltelini 2011
A színétől egészen a lecsengéséig a puritán tisztasága a legjellemzőbb attitűdje. Halvány, kristálytiszta, csillogó citrom színnel köszön be. Illata friss zöldalmás, citromos, abszolút puritán, a szó jó értelmében. Szájban a friss zöldessége dominál, van tartása a kortynak, friss, ugyanakkor olajos érzetű utóízzel. A Tolnay pince az osztrák iskola egyik legnagyszerűbb követője hazánkban, én ezt a stílust tisztelem és élvezettel fogyasztom, de megszeretni sajnos sosem sikerül. Iskolapéldája a hibátlan szerkezetű, ámde izgalommentes boroknak, aki ezt keresi egy borban, annak akár többet is érhet mint nekem, ez most egy erős 5 pontra (86) volt jó nálam.
Hernyák Zöldveltelini 2012
Érdekes, hogy Palack már egy jó fél évtizede azt írta, hogy nem igazán szorul bemutatásra a Hernyák pince, ehhez képest azóta jó, ha egy kezemen meg tudom számolni, hányszor olvastam róluk a magyar borblogok egyre apadó információtengerében. A 8 hektáros birtok az Öreghegyen fekszik a jóval ismertebb és nagyobb volumennel bíró Etyeki Kúria szomszédságában. Az etyeki borokról az az általános vélekedés, hogy a hűvös klíma és a meszes talaj miatt elsősorban savban tudnak kimagasló minőséget adni, de a jó évjáratokban és a kiváló szőlészeti munkával persze nem csak a savak jutnak szóhoz. Vakon savignon blanc és chardonnay házasításnak tippelném, annyira jelen van a két fajta fő ismérve, egyfelől a nedves-friss vágott fű, másfelől a vajas-krémes aromák. Szájban egy számmal nagyobb bor, mint az előző, testesebb, krémesebb, haraphatóbb, de ez nem biztos, hogy az előnyére válik. Mind orrban, mind szájban elég nehéz zamatokkal nyílik, idő kell neki, hogy kibontogassa a frissességét, mert azért az is van benne, még ha nem is nyilvánvaló ez az első kortyoknál. Durván ropogós savaira szükség van, hogy balanszírozza a hordó akácos, olajos magvas aromáit, ami néha annyira súlyos, hogy batonage alkalmazására tippelek, ami könnyen lehet, hogy tévedés. Egyértelműen összetettebb, mint badacsonyi társa, de nélkülözi annak szeplőtlen tisztaságát. Stabil 5 pont (85).
