A lista első feléből hiányoztak a tokaji kedvencek, de ez csak azért történhetett meg, mert ezúttal lefoglalták a legjobb helyeket, egyetlen bor tudta magát beverekedi ide a borvidéken kívülről, de az egyből a dobogóig katapultálta magát.

(6) Kikelet Máslás 2004 Megy a variálás Hegyalján a kategóriákkal, még olyat is hallani hogy a Máslás úgy ahogy van megszűnik, de amíg valami ennyire izgalmas tud lenni, addig engem nem is igazán érdekel, hogy mi van a címkén. Ebben az évben készült egy kiváló 5 puttonyos aszú is, mégis ennek a bornak a vibrációja érintett meg jobban.

(5) Gizellla Szil-völgy Hárs: Gizella, Szil-völgy és hárslevelű. Külön-külön is jó hívószavak számomra, de ezek konstellációja már a kihagyhatatlan kategóriába tartozik. Ebből az évből a furmint is kimagaslott alakított ebben a dűlőben, de ennél jobb hárslevelűt nem ittam idén, így ez kihagyhatatlan lett.

(4) Bott Határi Furmint 2011 Ha most nekem tennék fel a  kérdést , miszerint melyik a hat legjelentősebb száraz furmint, akkor ezt a bort egészen biztosan jelölném, most mégis lecsúszott a dobogóról egy hajszállal. Komoly is és finom is, sajnos nem érzem túlzásnak ezt a két fogyasztói igényt egyszerre kiszolgálni, mégis ritkán találok ilyet. Ezért is becsülöm ilyen sokra. 

(3) SAP Juhfark 2011 Bombaként robbant be az idei kedvenceim közé. Ha ilyet tud a juhfark, akkor mostantól még nehezebb lesz kitalálni melyik lesz a Magyar fehér fajták zászlóshajója.

(2) Nobilis 2007 Ahogy termett: A címkéjén se aszú, se szamorodni felirat nem szerepel. Pedig ez egy szamorodni technikával készült csúcs aszú minőségű édesbor.

(1) Balassa Villő 2011:. Amit februárban még csak sejtettem, abban már biztos vagyok idén, innen már nem lesz ennél feljebb. Még az is lehet hogy jövőre sem.

Érdekes, hogy borokról szívesen készítek listákat, attól kicsit idegenkednék, hogy ugyanezt borászokkal is megtegyem, így nem is jelölnék meg év borászát vagy hasonlót (Nem is tudnék, szerencsére annyi kedvenc van), de néhány mondatot azért szólnék erről is. A listában két olyan név is szerepel, nevezetesen a Somlói Apátsági Pince és Németh Attila, akik bár sok éve elképesztő dolgokat raknak le az asztalra, ráadásul emberi árazással megáldva, mégis úgy érzem még mindig nincsenek a megfelelő polcra felhelyezve. Jó, sőt kiváló bort is sok helyről lehet inni, de egyértelműen saját stílussal már egyértelműen kevesebben büszkélkedhetnek.

Pár szó a Borászok borászáról. Szinte az egyetlen cím ami igazán ér még valamit, remélem az idén visszavonuló Fekete Béla bácsi megnyeri egyfajta életműdíjként, vagy ha azt nem legalább egy Magyar borért díj kijárna. Bár ha azt veszem, hogy Berecz Stéphanie közel húsz éves kimagasló munkája után kapta meg az az év borászfelfedezettje díjat, akár még az a cím is szóba jöhet.. :)  A másik gondolat erről, amit korábban is felvetettem, hogy egy olyan topötvenes borász lista ami nem tartalmazza Szilágyi László nevét 2014-ben az számomra abszolút hiteltelenné válik. Nem szoktam ilyen végletes kijelentéseket tenni ennyire szubjektív témákban, de ezt most tényleg nagyon komolyan gondolom.

Természetesen továbbra is szívesen látnám hozzászólásban az olvasók kedvenceit.
Ha valaki nem akar emiatt a blog.hu-ra regisztrálni, akkor a bordogság FB oldalán is kommentelhet vagy akár emailben is (bordogsag kukac gmail.com). Várom a véleményeket.